2005 - 8. Varatúra: Bakonybél

Akik a kicsit is megbecsülik...

Igencsak elcsodálkozhattak a hozzáértő szemek, amikor 2005. október 2-án, vasárnap reggel a borús idő ellenére elindultak, és szembetalálkoztak a magyarországi Varadero Klub által szervezett motorostúra - pontosabban kirándulás :-) - résztvevőivel. Önmagában nem az adhatott okot az elkerekedett szemekre, hogy a sorban megtalálható volt két V-Strom és egy Aprilia is. 

Az esemény különlegessége a felvezető motorok között keresendő egy kis Varadero képében, amit a Honda japán tervezői 125 ccm-esnek álmodtak meg. 

Ritka esemény, amikor az 1 literes erőgépeket egy éppen csak rendszámérett kétkerekű vezeti útjukra. Ezen a túrán a Klub sokak örömére nem kerülte meg a Földet egy nap alatt! ;-) 

Az indulás kicsit csúszott, de a tagok annál vidámabban vágtak neki az őszi hűvös időben az előttük álló 300 km.-nek Bakonybél felé. Az út megtervezésénél figyelembe vettük, hogy a kis teljesítményű motorral inkább lankásabb, dimbes-dombos utakat preferáljunk. Az első megpróbáltatásra nem is kellett sokat várni, mert a Budapest-Bicske táv megtételéért jutalomból egy jókora zápor zúdult a nyakunkba, minden időjós korábbi állítását megcáfolva. 

A mariazell-i túra kellemetlen emlékeivel szívünkben (ahol is kb. 250km-t tettünk meg több mint 30 motorral konvojban, zuhogó esőben az Alpok hegyei között) mégis a továbbhaladás mellett döntöttünk, ami be is igazolódott, hiszen az út további részén már szikrázó napsütés köszöntötte a hegyek között kanyargó gépeket.

Csákberény és Bodajk, valmint egy kis gánti kitérő után először a 82-es út cseszneki parkolójában ?pihent? meg a társaság; háttérben a vár romjaival elkészült az elengedhetetlen csoportkép. Még az autóval érkező külföldi turisták is beálltak a csoportképbe, nagy derültséget okozva ezzel.

A 82-es út további, Zircig tartó szakasza maga volt a jutalom. Frissen készült, koromfekete, útburkolati jelek nélküli, tükörsima, jó tapadású aszfalt kísértette meg a csapat tagjait, és páran ettek is a tiltott gyümölcsből és nekiengedték a lóerőket, kissé elhagyva a társaság többi tagját, de a laza szabadprogram után visszatértek és együtt érkeztek a festői Gerence-patak völgyébe.

Pihenés és kalóriafelvétel céljából a völgyben fekvő étterem teraszát foglaltuk el. Közben folyt a kedélyes társalgás/froclizás (a Hondás sapka kontra KTM póló), valamint láncspray, kuplung, fogyasztás és egyéb ilyenkor szokásos témákról. 

Ebéd után ismét megkerültük Körishegyet, melyen messziről látható a légi-irányítás hófehér lokátora.

Bakonyszentkirály és Dudar érintése után a túraendúrók szerelmesei a gánti dombok megmászásával tették fel a koronát a a napra. Gyönyörű látvány volt az egyforma motorok sora a dombtetőn a kopár sziklákon. 

Sajnos ennek a napnak is vége szakadt és biatorbágyi viadukt alatt búcsút mondtak egymásnak a résztvevők, akik - köszönhetően az alacsony sebességnek - végre láthattak is valamit az ország építészeti és természeti szépségeiből és nem csak egy elmosódott táj, és a tempós motorozás utáni kipirult arc maradt meg emlékeikben. :-))))))