2008. 2. Varatúra: Zánka, Sümeg
endhagyó balatonfelvidéki túra – a VIM10 jegyében
Már csak alig néhány tucatot kell aludni, és megnyitja kapuit a VIM10, vagyis a jubileumi Nemzetközi Varadero Találkozó. Ez önmagában is ad némi izgalomra okot, de az a tény, hogy az eseménynek Zánka és a magyar Vara klub ad otthont, igazán különlegessé teszi ezt a várakozást. Hogy ez nem csak egy amolyan passzív várakozás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a mostani felkészítő gurulásra, amely a VIM túrák útvonalának bejárására invitálta a leendő túravezetőket, minden idők legnépesebb csapata verődött össze. Az indulást viszonylag koránra tettük, hogy legyen idő végignézni a majd 400 km-nyi útvonalat, plusz alaposan szemügyrevenni a találkozó színhelyét, a Zánkai Gyermektábort. A csapat az M1-M7 közös szakaszán az Agip kúton gyülekezett és már itt 25 körüli motort számoltunk, majd Fehérvárnál becsatlakozott a nyugati különítmény is, ezzel 37-re duzzadt a létszám.
Az első megálló maga a VIM helyszín, Zánka volt, ahol a szervező team nevében Feca mondta el a tudnivalókat. A csapat – ki-ki vérmérséklete szerint – itta a szavait :)
Ezt követően bejártuk a szállások, bemutatók és szociális élet leendő helyszíneit.
A Zánkával megtörtént ismerkedést követően ismét nyeregbekaptunk, hogy a hangulatos kis balatonfelvidéki utakon elérjük a következő helyszínt, Sümeget. Itt előkerült a dobozok aljáról a hideg élelem is, ami eddig nem volt jellemzó a varatúrák során, de hát ugye a munka, meg a szükség nagy úr – hosszas éttermi lakmározás nem fért a programba. De az igen, hogy jól szemügyre vegyük a helyi kuriózumokat, úgy is, mint a Sümegi várat magát, valamint megtévedt Ferke kartársunk vadiúj GS Adventure-ét. (ami szegény a bejáratás miatt kis ütemkéséssel kullogott a csapat után)
Sümegről egy másik, nem kevésbé látványos útvonalon kanyarogtunk le Tihanyba, részben elfogyasztani a desszertet – fagyi képében -, részben megfeszegetni a parkoló határait, ami gyanúsan szűknek ígérkezik a májusi Varadero özön számára.
Mivel a balatonfelvidéki körnek nagyjából a végére értünk, innen már kezdtek lemorzsolódni a nagyon közel, illetve nagyon messze lakó klubtársak.
Az utolsó közös állomás a nádasdladányi kastélypark volt, ahova már csak kb tucatnyian érkeztünk. Elcsipegettük az utolsó otthonról hozott morzsákat, aztán búcsút intettünk egymásnak és az év második túrájának, ami – már-már közhely – ismét nagy élmény volt.
Találkozunk legközelebb anyák napján, május első vasárnapján.
- Gada -